Kis

~ hímzés...

Pár napja jelent meg az a  MINTA Danybrodnál.

Találtam egy kis darab vásznat és válogattam hozzá fonalakat.

Gyorsan kihímezhető, kedves kis free minta.

Kétoldalas ragasztófátyollal egy kis anyagot vasaltam rá hátoldalnak, majd egy Flexi Hopp-ba tettem bele.

 ~ séta
Dunakeszinél sétáltunk a Duna parton (az első képen lévő kis kavicsok is onnan valók :) ). 



~ ismertető...
Julianna kérésére írok egy kicsit Carlos Ruiz Zafón: Lelkek labirintusa könyvről. Az Elfeledett Könyvek Temetője sorozatnak első részét (A ​szél árnyéka) 2009-ben olvastam, és  azóta figyelem az író új könyvmegjelenésit. (Lehet hogy elő kellene venni és újraolvasni mindhárom részt is...)
A negyedik résszel tavasszal, a könyvfesztiválon találkoztam. Kb. a harmadát olvastam még el.

"Barcelona, a labirintusok anyja, szíve legkomorabb zugában sikátorok keszekusza hálóját rejti a mostani és leendő romok zátonyai közt - rettenthetetlen utazók és mindenféle bolyongó lelkek akadnak fenn rajta mindörökre..."

Amik már most eszembe jutottak a könyvről: leírásokkal gazdagított "nyomozás", amely beszippantja az embert :). A történet szálai kisimulnak, találkoznak,  összefonódnak. Néha elmosolyogtató, máskor drámai, időnként gyönyörű máskor lehangoló, filmszerűen megjelenő képekkel, érdekes emberekkel...

 "Hideg. Bőrbe harapó, húsba vágó, csontot véső hideg. Nedves, izomba markoló, bensőt égető hideg. Hideg. Ébredése első pillanatában a tudat erre az egyre tud csak gondolni. Szinte teljes a sötét. Épp csak egy hézagon szűrődik be némi világosság odafentről. De ez csak halovány pislákolás, fényes porként vegyül az árnyékba, és jelzi a tér határait."
Ilyen mondatok után - még ha meleg is van kint - jólesik egy forró tea...

Zafón oldalán is érdemes nézelődni, zenét hallgatni...

Olvasás közben valahogy én is úgy éreztem, mint Alicia:

"Hagyta, hogy a szavak illata elringassa, és hamarosan beleveszett a lapokba - elmerült az elvarázsolt Barcelonába alászálló Ariadna kalandjaiból sugárzó képek áradatában meg a ritmusában. Mintha minden bekezdés, minden mondat zenei pontossággal lenne megkomponálva. Az elbeszélés ötvösművész módjára láncolta egymásba a mondatokat, és az elmébe árnyszínházat rajzoló, csengő-bongó színkavalkád ragadta magával a szemét. Órákon át olvasott megállás nélkül..."

Mindenkinek nagyon szép nyarat, kellemes pihenést, 

kikapcsolódást, nyári élményeket!