2018. november 6.

Vidám kis őszi...

Elég egy mozdulat, valamilyen rég elfeledett illat, egy tárgy, egy ágroppanás, a szélnek a zizzenése, s az emlék felüti fejét, ránk néz, és olyan üdén, vidáman vagy szomorúan valódi, mint a jelen minden valósága.
Fekete István

Vágytam egy kis őszi, vidám mintára... ekkor láttam meg a Facebookon Durene Jones Cross Stitch-nél ezt a cuki denevért.  Maradt még egy kis foltos vászon a tavalyi himzésből, így gyorsan kihímeztem.Ha megfordítom olyan mindha táncolna...

Egy kis kerek cukorkás doboz tetejére került.
Régebbi hímzésekkel, valamint Ádám által megrajzolt mandarin társasában is jól mutat :).
 ...  "Életünknek
minden órája gyönyörű ajándék,
már alig látjuk a tegnap letűntet,
ami holnap lesz, tilalmas talány még!
S noha ígért olykor az este rosszat,
örömöm is láthatta a bukó nap.
Tégy hát, ahogy én, s nézz bölcsen, vidáman
a perc szemébe! Rajta, egy se vesszen!
Használd javadra, bizakodva, bátran,
munkádban éppúgy, mint a szerelemben!
Légy mindig egész, s légy gyermek szivedben,
így minden leszel, leszel győzhetetlen!"
Goethe: Marienbadi elégia (Szabó Lőrinc)