2017. október 9.

Kedves ősz...

...te nem ígérsz, adsz,
Amit hoztál, mindent itt hagysz. 

...Fényed egy nyájas mosolygás,
Nem zavarja a csalódás,
Mert való lett már a vágyból:
Érett gyümölcs a virágból. 

Ott piroslik, kékűl, sárgul,
Harmattul és napsugártul,
S ameddig a szem csak ellát,
Nyújtja gazdag koszorúját. 

Mennyi összhang a sok színben,
Hogy' kibékül benned minden.
...A szellő is méla zajjal,
Suttog, mint az altató dal,
S mintha édes nyugalomban,
Szenderegne félálomban,
Meghatná lágy, enyhe érzet:
Álmodozik a természet. 


Gyulai Pál: Az ősz

4 megjegyzés:

  1. Csodaszép! A vers, a fotók, s nem utolsósorban a fotókon látottak!

    VálaszTörlés
  2. De szép képek!
    Egyszerűen én is képtelen vagyon rá, hogy ne szedjek minden ősszel csipkebogyót (gesztenyét, mogyit, diót :o))

    VálaszTörlés
  3. Fürdőzik itt nálad szemem-lelkem szépérzéke.:)újra azt kell írnom,hogy a verseid-is-telitalálatok! Most megnézem a költő verseit.:)

    VálaszTörlés