Ilyen lett készen:
- Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak!
És megint nevetett.
- S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig
megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél
velem. Mindig is a barátom leszel. És szívesen fogsz együtt nevetni
velem. És néha kinyitod majd az ablakodat, csak úgy, kedvtelésből... És a
barátaid nagyot néznek majd, ha látják, hogy nevetsz, amikor fölnézel
az égre. Te meg majd azt mondod nekik: "Igen, engem a csillagok mindig
megnevettetnek!" Erre azt hiszik majd, hogy meghibbantál. Szép kis tréfa
lesz...
És nevetett újra.
- Mintha a csillagok helyett egy csomó kacagni tudó csengettyűt kaptál volna tőlem...
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Köszönöm hogy benéztél, nagyon szép mosolygós napokat kívánok!
This is so different and gorgeous.
VálaszTörlésSo many pieces in this project. You finished it beautifully.
VálaszTörlésEz gyönyörű!
VálaszTörlésNagyon ügyes vagy, nagyon szép darab lett!
VálaszTörlésCsodaszép lett!!!
VálaszTörlésAztaaa , nagyon szép munka:) Az idézet meg "imádás" :)
VálaszTörlésQue bonito trabajo!!
VálaszTörlés