2017. augusztus 14.

Emlékezetem

végtelennek tűnő némafilm tekercse
mindannak, amit megéltem, álmodtam eddig...
 ... mint gyermekkorom őszi
harmatcseppjeire a mogyoróbokrok alján, vagy
egy-egy szorongásokkal teli délutánt őrző
lesötétített falusi szobára.
Pergetem, pergetem a filmet, s egyik-másik
kockájához olykor hangokat próbálgatok.
Kányádi Sándor: Emlékezetem

5 megjegyzés:

  1. Gyönyörű lett a kép! - és ismét nagyon tetszik a vers is :)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon tetszik a hímzésed, szép a vászon színe, a fonalak, és remekül mutat mindez a keretben.

    VálaszTörlés
  3. Most te egy hangot találtál meg ezzel a hímzéssel?

    VálaszTörlés
  4. Un bonito bordado, me encantan las pasifloras!!

    VálaszTörlés
  5. Szép emlékeket idézett fel bennem ez a gyönyörű vers és a kép is csodálatos lett! Tökéletes párosítás! :)

    VálaszTörlés