végtelennek tűnő némafilm tekercse
mindannak, amit megéltem, álmodtam eddig...
... mint gyermekkorom őszi
harmatcseppjeire a mogyoróbokrok alján, vagy
egy-egy szorongásokkal teli délutánt őrző
lesötétített falusi szobára.

Pergetem, pergetem a filmet, s egyik-másik
kockájához olykor hangokat próbálgatok.
Kányádi Sándor: Emlékezetem