Az ünnepélyes hűvösön
Simító szellőn meghajol felém
És rámköszön:
Megálljatok, kik halkan jártok itt,
A fák alatt, ti kedvesek.
Kik értitek az erdő titkait,
Rám nézzetek.
Párommal én az erdő ünnepén,
Szentséges édes alkonyon,
Csendben, harmatban, lilán és üdén
Harangozom.
A kelyhünk színig boldog áhítat,
Harangozunk, két kis virág,
Páros harang a templomív alatt,
Halk estimát.
Hogy jó az erdő, s szépnek lenni jó,
És jó az Isten és szeret
Harangvirágot és harangozó
Emberszívet.
S jó nektek, hogy mi, kis virágszívek
Lilák és boldogok vagyunk,
És értetek mi is, ti kedvesek,
Imádkozunk.
Sík Sándor: Harangvirág
A Hímezzünk közösen! blogon észrevettétek ezt a gyönyörű "logót". Én igen és beleszerettem, elkértem a mintát és kis háromszög alapú gúlát (berlingot-ot) varrtam belőle. (A fotó nem lett valami jó, de annyira pirinyó volt, hogy most csak ennyire futotta.) Manka nagyon szépen köszönöm a mintát !
Jaj,Leki ez a harangvirágos olyan kis puritán viszont olyan kellemes,nagyon tetszik!
VálaszTörlésA lógókád is;-)
Egyszerűen gyönyörű mindkettő!!! :o)
VálaszTörlésNagyon simogató a vers, és kedvesek a hímzéseid! :)
VálaszTörlésSzép hetet Neked!
Igazán szépek!
VálaszTörlésEz a kis tünemény már engem gazdagít! KÖSZÖNÖM! :) Meg a leírást is a "kis lógókáról"! :)
VálaszTörlésNagyon szépek!
VálaszTörlés