
Az ünnepélyes hűvösön
Simító szellőn meghajol felém
És rámköszön:
Megálljatok, kik halkan jártok itt,
A fák alatt, ti kedvesek.
Kik értitek az erdő titkait,
Rám nézzetek.
Párommal én az erdő ünnepén,
Szentséges édes alkonyon,
Csendben, harmatban, lilán és üdén
Harangozom.

Harangozunk, két kis virág,
Páros harang a templomív alatt,
Halk estimát.
Hogy jó az erdő, s szépnek lenni jó,
És jó az Isten és szeret
Harangvirágot és harangozó
Emberszívet.
S jó nektek, hogy mi, kis virágszívek
Lilák és boldogok vagyunk,
És értetek mi is, ti kedvesek,
Imádkozunk.
Sík Sándor: Harangvirág
A Hímezzünk közösen! blogon észrevettétek ezt a gyönyörű "logót". Én igen és beleszerettem, elkértem a mintát és kis háromszög alapú gúlát (berlingot-ot) varrtam belőle. (A fotó nem lett valami jó, de annyira pirinyó volt, hogy most csak ennyire futotta.) Manka nagyon szépen köszönöm a mintát !
Jaj,Leki ez a harangvirágos olyan kis puritán viszont olyan kellemes,nagyon tetszik!
VálaszTörlésA lógókád is;-)
Egyszerűen gyönyörű mindkettő!!! :o)
VálaszTörlésNagyon simogató a vers, és kedvesek a hímzéseid! :)
VálaszTörlésSzép hetet Neked!
Igazán szépek!
VálaszTörlésEz a kis tünemény már engem gazdagít! KÖSZÖNÖM! :) Meg a leírást is a "kis lógókáról"! :)
VálaszTörlésNagyon szépek!
VálaszTörlés