2014. február 24.

Virágom, virágom...

Elkezdtem írni ezt a bejegyzést már pénteken  - véletlenül egyszer közzé is tettem - de időm nem maradt befejezni...

Gondoltam, hátha tudok egy kis hóvirágot fotózni a hétvégén....
Hóvirágot nem találtam anyukám kiskertjében, csak egy kis krókuszt :)

Miről is akartam írni ?


1 hete sikerült Timivel találkoznom ismét :) A vidám napra emlékeztetnek ezek csodaszép tavaszi ajándékok, amit Tőle kaptam :

2 hete pedig Eszter látogatott meg bennünket :). Élőben megcsodálhattam 1-2  elkészült és készülő hímzését ( már fotón is tetszett 2, de élőben még szebb volt- el is csábultam, az egyiket aug-ig szeretném elkészíteni). Ádám ezt az aranyos baglyot kapta Tőle:

 Timi és Eszter, NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM !

Kis ajándékokat én is készítettem... mindketten kaptak egy fonal- vagy kulcstartónak használható valamit, amit Eszter Valentin-napi mintájának oldalelemével díszítettem. Hiába készült 2 darab is, fotó egyikről egyikről sem. Valahogy így alakult...
Timinek kerestem még egy vidám tavaszi mintát. Danybrod-nál találtam rá erre mintára, amit WDW fonalakkal (Lucky és Berry Splash ) hímeztem ki. NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM a mintát!
Körbe maradt egy kis anyagom, amit visszahajtottam és összevarrtam. Egy kis filccel megbolondítottam a gombostűket :)

Készült még egy levendulával töltött tulipános bojtos lógóka is ( a minta a tulipános SAL egyik részlete).


Nagyon szép napsütéses, mosolygós napokat kívánok! 

2014. február 19.

Kukucskálás

...
Tavaszi szellő lengedez
a pergő hétköznap romjai felett.
Könnyedén mesélnénk s szőnénk
egyszerű, de színes álmokat,
halkan megzendíthetnénk szíveinkben
a szunnyadó harangokat.
...
Jószay Magdolna: Tavaszi romantika



Reggel sikerült fotózni, így megmutatom miken munkálkodom mostanában :) .
Palkó hagyományőrző SAL-jában a betűk következnek: 

Kedvem kerekedett egy kis madaras-macskás mintához , melyhez  Barbaral fonalai közül válogattam. Egy este alatt ennyire jutottam :)
 
Tegnap hazafelé menet beszaladtam a piacra ... ez a kis lila tulipán nagyon megtetszett.

Ez a tulipán nem néma, hanem nagyon finom illatú (szinte még most is az orromban van, kár hogy a fotó ezt még nem adja vissza) .

A tulipános SAL-lal is haladtam egy kicsit:



Sok dolog van a világon, amin megakad a szemed, 
de csak kevés, ami a szívedet is vonzza - ez utóbbiakkal törődj! 
Ben Daniel Crenshaw

2014. február 14.

My heart...

Az egész úgy kezdődött, hogy elvarázsolt Sub rosa - 2. Valentin-napi mintája...többször visszamentem megnézni...

Esténként hímeztem, tv nézés közben... egyszer Jamie Oliver 30 perces kajái ment a háttérben, mikor felpillantottam ép egy gyönyörű saláta tetejére ütögette a gránátalmát. Másnap vettem egy gránátalmát és a neten keresgettem hogyan kell "szakszerűen" megpucolni. Találtam egy video-t. Megskalpoltam a grántalmát, cikkekre törtem, ütögettem és gyönyörű gurulós szemek lettek :)









Egy kicsit elkalandoztam...
Visszatérve a My heart-ra  nagyon jóóóóóó volt hímezni.
Amikor varrtam össze az jutott eszembe, hogy  fehérrel kihímezve, gyűrűpárnának is gyönyörű lenne...
( Valahogy így, a 2. sor elejére és a végére kötve a 2 gyűrűt.)

Megfejteni a varázsát nem tudtam, de nekem nagyon tetszik Eszter nagyon szépen köszönöm !
A boldogság bennünk, általunk születik meg. Egymás által. Egyedül, egymagadban hiába próbálsz boldog lenni. Ehhez szükséged van a másikra. Nem azért, hogy ő boldoggá tegyen. Hanem azért, hogy te boldoggá tedd. És ha ő boldog lesz, te is azzá válsz. Általa. Miatta. Tőle. És önmagadtól. Vagyis, kettőtöktől. Mert a boldogság maga az örömszerzés. És ez csak együtt lehetséges. Vele.
Csitáry-Hock Tamás
Apropó, ma febr. 14. van.


Összeírtam a neveket és sorsoltam a Random.org segítségével.
Gratulálok Fáni-nak (kérlek jelentkezz az x_leki@indamail.hu-n, hogy hová küldhetem)!


Köszönöm mindenkinek aki velem játszott és betér(t) hozzám...
Nagyon szép mosolygós hétvégét kívánok!

2014. február 4.

Tudom, olykor súlyosan reád nehezedik mégis. Kezed régi kilincsek emlékétől sajog, szemed előtt fölködlik egy ház, füledben rég elhangzott szavak visszhangja duruzsol.
Gondolatban sorra járod a régi szobákat, lelked ujjaival végigsimogatod a kedves, kopott bútorokat. Meghitt illatait feléd küldözgeti egy régi kert. Gyermekkori ösvények kavicsa csikordul emlékezésed léptei alatt. Hegyek és völgyek, erdők és mezők támadnak életre benned. Eszedbe jut egy régi vázában egy régi virág. Egy szék. Egy tükör. Egy kedves mintájú függöny: A napfény, ahogy valamikor szobádba besütött. Vagy a hold, ahogy behavazta a kerti utat s az illattal álmodozó rózsatöveket. Emberek jönnek feléd a múltból, tekintetek érnek, szavak zsongnak. És mérhetetlenül vágyódsz oda vissza, ahonnan a sors elszakított.
Fáj, tudom. Lelked eltépett gyökérszálai véreznek ilyenkor. És ez a fájdalom gyakorta visszatér.
De elárulok Neked valamit: ma már ez ellen is tudok gyógyító kenőcsöt. Az ember egyet s mást megélt már, s egyet s mást tanult. Ha újra elővesz sajgó fájdalmával a honvágy, gondolj arra: minden kép, amit mutat, a múlté. Mintha régi-régi fényképes albumban lapoznál. Ma már semmi sem azonos azzal, ami benned fáj. Nem csak az idő változott: megváltoztak a hegyek és a völgyek. Az erdők és a mezők. Ma már nem olyanok, mint akkor voltak, ma már semmi sem olyan. Minden más, minden megváltozott, minden idegen. A meghitt régi utak, amelyekre visszavágyódik benned a fájdalom, már nincsenek. Gyep lepi és bozót nőtte be őket. A barátságos kiskapu helyét idegen rács foglalta el azóta és rá sem ismernél a régi házra. Idegen színnel mázolták be új lakói. Szobáit megtöltötték új és idegen bútorokkal. Rózsáid helyén illattalan ipari növények tömörülnek szigorú sorokban. Fáidat kivágták régen s újakat nem ültetett senki, mert azt vallják ma, hogy szép haszontalanságokra nem való a föld. Idegen lennél, dermesztő döbbenettel idegen, ha megállanál ma ott, egy régi küszöb nyomait keresve. Idegen.
Így van ez, hidd el. És gondolj rá sokat. Hamarosan rájössz, hogy ami benned fáj, az nem is honvágy már, csupán emlékezés. És mert emlékezés, nem is fáj talán. Mert szép az, hogy mindez volt, és úgy volt, ahogyan emlékezel rá. Jó, hogy van mire emlékezz, ami szép. Gazdag vagy általa. Senki nem rabolhatja el Tőled azt, hogy amire emlékezel, az gyönyörűen szép.
Aztán nézz körül és meglátod, hogy itt is vannak, mindenhol vannak erdők és hegyek, völgyek és mezők. Rózsák és fák és illatos, szép haszontalanságok. Es akkor a honvágy már nem is vágy többé benned, hiszen miképpen is vágyódhatnál arra, ami eltelt.
Már csak emlékezel a honra. S amíg emlékezel: tervezgeted már az új hont magad köré, hogy legyen mire emlékezzenek a gyermekeid.
Wass Albert – Te és a világ - Honvágy